Január 21. Ágnes napja      

Ágnes napjához időjárási regula fűződik: „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince” (Penavin 1983: 109).

A kiszombori (Torontál m.) várandós asszonyok sós vízben mosdottak ezen a napon, hogy a gyermekeik egészségesek legyenek.

Tápiósápról Ágnes-köszöntőt jegyeztek le. Karácsonyfát díszítettek fel a legények, és azzal mentek a lányokhoz köszönteni:

Gyöttem köszönteni én az Ágnesokat,

máma tartják patrónus napjukat.

Rózsaszín hajnalka szálljon ezen házra,

a házigazdára, a gazdasszonyára.

Éljen, éljen, éljen sokáig.

(Barna 1985b: 769)

Január 22. Vince napja

Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást. Szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre jósoltak. A közismert időjárási regula így hangzik:

Hogyha szépen fénylik Vince,

Megtelik borral a pince.

A moldvai magyaroknál a következő változatot jegyezték fel:

Fényes Vince, tele pince.

Ködös Vince, üres pince.

(Bosnyák S. 1980: 119)

A Vince-napi időjárási regula a jugoszláviai magyarok körében így szól:

Ha fénylik Vince, megtelik a pince.

Ha csepeg, csurog, kevés lesz a borod.

(Penavin 1983: 109)

A drávaszögi falvakban ún. vincevesszőt metszettek, amit a meleg szobában vízbe állítottak, s abból, hogy mennyire hajtott ki, a következő év termésére jósoltak. A kopácsi gazdák szerint sok bort kell inni ezen a napon, hogy bő legyen a termés (Lábadi 1988a: 294). Mind a vincevessző hajtatása, mind pedig a pincelátogatás a magyar nyelvterület más részein is szokás volt. A Vince-napi borral kapcsolatos hiedelemnek névetimológiás hátteret tulajdonít a kutatás a vinum ’bor’ szóval való rokon hangzás révén.

A Bács megyei Topolyán a várható kukoricatermésre jósoltak a Vince-napi időjárásból: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.

Január 25. Pál napja

A napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, amely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle. A néphitben időjárás-, termés- és haláljóslás napja. A szép, derült idő sokfelé azt jelentette, hogy még hosszan tartó hidegre lehet számítani.

Bukovinai magyarok szerint: „Ha tiszta idő van, akkor jó szénatermés lesz, ha szél fúj, akkor kevés lesz a széna” (Bosnyák S. 1977: 166).

A legismertebb Pál-napi regula így hangzik:

Ha Pál fordul köddel,

az ember meghal döggel.

A hajdani dögvészekre (pestis, kolera) jóslás emléke él ebben. Állatokra vonatkoztatva is ismert:

Ha Pál fordul köddel,

jószág hullik döggel.

A moldvai magyarok szerint:

Ha Pál fordul fényvel,

az ember meghal éhen.

(Bosnyák S. 1980: 119)

Gyimes-völgyi megállapítás szerint: „A régiek úgy tartották, hogy Pálfordulókor, milyen állatok a fődbe vannak, hogy ott telelnek, akkor akik fejvel befelé vannak. Akkor fordulnak kifelé, hogy jöjjenek a felszín felé” (Bosnyák S. 1982: 106).

A laskóiak összefoglalták a csíziók lényegét egy versben:

Pál fordulása, ha tiszta,

Bőven terem mező, puszta,
Ha szeles, jön hadakozás,
Ha ködös, embernek sírt ás,
Ha pedig esős vagy nedves,
Lesz a kenyér igen kedves.

(Lábadi 1988a: 294–295)

A medvével való jóslás, amely ma általánosan Gyertyaszentelő napjával (febr. 2.) kapcsolatos, a határainkon belül és túl élő magyarságnál is gyakran Pál-naphoz kötődik. Pál napját a tél fordulójának tartják, és például a Bács megyei Topolyán ezen a napon jósolnak a medvével: ha kisüt a nap és előjön a medve, még negyven napig lesz hideg {7-120.} (Borus 1981: 24). „Pálkor inkább a farkas ordítson be az ablakon, mint a nap süssön be” – tartották például Kecelen (Bárth 1984: 884).

Ismeretes e napon a haláljóslás az ún. pálpogácsával. Minden családtag számára pogácsát készítenek, melybe libatollat tűznek. A néphit szerint akinek a tolla megperzselődik sütés közben, arra betegség, akié megég, arra halál vár a következő esztendőben. A tollaspogácsa készítésének más alkalmai is vannak. A Dél- és Kelet-Dunántúlon és az Alföldön is sokfelé inkább szilveszterkor sütik. A haláljósló tollaspogácsát az Alföldön Pál-napkor készítik, de Luca-napkor ugyancsak ismeretes lucapogácsa néven.

Libával kapcsolatos termékenységvarázslásra is vannak példák: Szeged környékén a lúd fenekét piszkálják meg ezen a napon, hogy szaporán tojjon. A Pál-napi tojásból kelt libát Csépán veszekedősnek, marakodósnak tartják.

Magyar Néprajz VII. kötet.

(Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár)