Február 22. Üszögös Szent Péter napja         

Különös nevét – a kutatás feltételezése szerint – egy elhallásból nyerte: a „cathedra Sancti Petri” középkori magyar fordítása: „Szent Pétör ü székössége” változott „üszögös”-sé, és így alakult ki az ehhez kapcsolódó hiedelemkör.

Ezt a napot szerencsétlennek tartják, ezért semmilyen munkához nem fognak, tyúkot nem ültetnek, az asszonyok nem nyúlnak a lisztbe, félve attól, hogy üszögös lesz a búza, megfeketedik a tojás (Bálint S.

Február 19. Zsuzsanna napja          

Ezen a napon azt várták, hogy megszólaljon a pacsirta, mert a tavasz közeledtét jelzi. Azt tartották, hogyha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, de ha magasan száll, akkor közel a jó idő.
Szentmártonkátaiak szerint, ha nem szólal meg a pacsirta, „befagyott a szája”, akkor a hideg idő még tovább tart (Barna 1985b: 773).

A Bács megyei Topolyán kedvező jelnek tekintették, ha csorog az eresz, mert jó termést ígért.

Kedves közösségi tagok, oldalunkra látogatók!

Megkezdődött a 2010-es választási kampány.

Kérem, hogy mellőzétek a politikai jellegű megnyílvánulásokat oldalunkon!

Maradjon közösségünk politika mentes! Köszönöm.

Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja    

Mint az ünnep neve is elárulja, ilyenkor szoktak gyertyát szenteltetni a katolikus falvakban. A hagyományos, magyar paraszti társadalomban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embereket. Keresztelésig az újszülött mellett világított, hogy a „pogánykát” ki ne cseréljék a gonosz, rossz szellemek. Amikor a fiatal anya először ment a templomba az ún. egyházkelőre vagy avatásra, szintén szentelt gyertyát vitt a kezében.

Január 21. Ágnes napja      

Ágnes napjához időjárási regula fűződik: „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince” (Penavin 1983: 109).

A kiszombori (Torontál m.) várandós asszonyok sós vízben mosdottak ezen a napon, hogy a gyermekeik egészségesek legyenek.

Tápiósápról Ágnes-köszöntőt jegyeztek le. Karácsonyfát díszítettek fel a legények, és azzal mentek a lányokhoz köszönteni:

Gyöttem köszönteni én az Ágnesokat,

máma tartják patrónus napjukat.

"Adj vért és ments meg három életet!"

Beteg embertársaink nevében kérjük Önt,

vegyen részt véradó napunkon!

Lehetőség szerint kérjük, segítsen az új véradók toborzásában, a térítésmentes véradó mozgalom népszerűsítésében azért, hogy minden rászoruló számára biztosítva legyen életmentő, pótolhatatlan vér!

Véradás helye: Écs, Művelődési Ház

Véradás ideje: 2010. január 14-én (csütörtök) 16 órától - 19 óráig.

Önzetlen segítségét minden beteg nevében köszönjük.

Pulyka melle, malac körme
   liba lába, csőre –
Mit kívánjak mindnyájunknak
   az új esztendőre?

Tiszta ötös bizonyítványt,
   tiszta nyakat, mancsot
nyárra labdát, fürdőruhát,
   télre jó bakancsot.

Tavaszra sok rigófüttyöt,
   hóvirág harangját,
őszre fehér új kenyeret,
   diót, szőlőt, almát.

A fiúknak pléh harisnyát,
   ördögbőr nadrágot,
a lányoknak tűt és cérnát,
   ha mégis kivásott.

Hétköznapra erőt, munkát,
   ünnepre parádét,
kéményfüstbe disznósonkát,
   zsebbe csokoládét.

Kedeves Klubtagok, közösségi oldalunkra látogatók!

Mindenkinek Békés, Boldog, Sikerekben, Szeretetben Gazdad Boldog Új Évet Kívánok! Köszönöm Lang Lászlónak azt a sok munkát, amivel közösségi oldalunkat még szebbé, tartalmasabbá tette.

December 31. Szilveszter

A népi kalendárium szerint újesztendő első napjával összefüggő nap. Szilveszterkor – akárcsak az év más ünnepein és jeles napjain – a szokások és hiedelmek az emberi életre, az állatállomány és a termés bőségére vonatkoztak.

Szilveszter éjjelén gombócfőzéssel, ólomöntéssel tudakozódtak a lányok jövendőbelijük neve és foglalkozása után. Sokfelé más praktikákat is alkalmaztak.
Például Gyimesvölgyben „Akkor karót kötnek.

Mint szomjazónak a pohár víz,
úgy kell mindig e kis melegség,
hisz arra született az ember,
hogy szeressen és szeressék.

S hogy ne a hóban, csillagokban,
ne ünnepi foszlós kalácson,
ne díszített fákon, hanem
a szívekben legyen karácsony.

Áldott Karácsonyt kívánok klubtagjainknak és a

hozzánk látogatóknak!