Március 25.    

A katolikus egyház hagyománya e naphoz köti az Angyali Üdvözletet, Jézus Szentlélektől fogantatásának napját.

Az analógiás mágia az alapja annak a szokásnak, hogy ezt a napot a fák oltására, szemzésére tartják alkalmasnak. A magyar nyelvterületen él az a hiedelem, hogy azt a fát, amit ilyenkor oltanak nem szabad letörni vagy levágni, mert vér folyna ki belőle. Így tartották ezt például Zagyvarékason, a Mura-vidéken is. Az Ipoly vidéki falvakban vigyáztak a frissen oltott fára, mert ha letörne az ága, féltek, hogy abból szerencsétlenség származik.

Hatvanmillió forint uniós pályázati támogatás elnyerésével kívánják biztosítani a bakonyi, Cuha-völgyi vasúti pályaszakasz hosszú távú fennmaradását és működését - mondta Pál Béla, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke csütörtökön, a veszprémi vasútállomáson tartott sajtótájékoztatóján.

Nem szerencsés ugyanis, hogy a műemléki és vasúttörténeti jelentőségű Cuha-völgyi vonal megszűntetése időnként újra és újra előkerül - tette hozzá.

Március 18., 19., 21.    

Az egész magyar nyelvterületen közismert időjárási regula:

„Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget!”

Sándor napját a bukovinai magyarok a zab és árpa, Jászdózsán a fehér bab vetőnapjának tartották, hogy jobb legyen a termés.

Nem feledkezhetünk meg az e napi névnapköszöntőkről. Kopácson például az alábbi köszöntőket mondták:

Engedje az isten, hogy sok Sándor napját
Megérjünk erőben, egészségben.

vagy:

     Isten éltessen sokáig,
Mig a füled nem ér a bokádig.

Tisztelettel értesítem a falu lakosságát, hogy

2010. március 24-én délután 4 órakor a Kultúrházban

Dr. Strényer Ferenc kardiológus és diabetológus főörvos tart előadást

a betegségek megelőzéséről és azok szövődményeinek elkerüléséről.

Kérem, aki tud jöjjön el és hallgassa meg a főorvos úr előadását!

Tisztelettel: Vajda Imréné

(Forrás: Kábel TV, Écs)

Petőfi Sándor: A magyar nép

Szabad a magyar nép, szabad valahára,
Kinek láncot vertek kezére, lábára,
S görbedt derekával a rabigát vonta,
Mintha csak állat és nem ember lett volna.

Szabad a magyar nép, fejét föltarthatja,
Kénye-kedve szerint kezeit mozgatja,
S mely előbb mint bilincs őtet szorította,
A vasat mint kardot ő szorítja mostan.

 
Szabad a magyar nép... lejárt napod, német!
Nem táncoltatod te többé ezt a népet,
S pióca módjára nem szívod a vérét,
Megfizette isten gonoszságod bérét.

Écs Község Önkormányzata tisztelettel meghívja a község lakosságát

2010. március 15-én 15.00 órakor tartandó

KÖZSÉGI ÜNNEPSÉGRE

a Művelődési Házba.

Ünnepi beszédet mond: Kara Ákos

a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés alelnöke.

Közreműködnek: Általános iskola diákjai, Écsi Népdalkör.

Kérjük, emlékezzünk közösen 1848 eseményeire!

(Forrás: Kábel TV, Écs)

Tavasz hajnalán
Róluk emlékezünk,
A nőkről, kiknek
Életünk köszönhetjük.

Ki mindent
Megtesz értünk, a nő,
Dajkál, ápol,
És felnevel ő.

Hálánk szálljon
Lányra, anyára,
Ki a családot
Összetartja.

Szépséges nők,
Jó asszonyok,
Kívánunk boldog,
Víg nőnapot.

(Kéri János - Nagyvenyim, 1995. március)